Kerti graffiti

A városi kertek legújabb divatja: A street art beköltözik a kertbe. Alkoss te is, vagy bízd meg vele a művészt!

A városi népművészet sajátos földalatti formája, a graffiti, eredetileg az amerikai utcai bandák területének megjelölésében testesült meg, sokszor a robbantásos merényletek elkövetőinek hátrahagyott jeleként. Majd a ’60-as ’70-es évek Amerikájában spontán mozgalom bontakozott ki, sajátos művészeti megnyilvánulással.

London street art

Mára elmúlni látszanak azok az idők, amikor a kőkerítést drága vegyszeráradattal próbáljuk megszabadítani az anonim művészek alkotásaitól. A graffiti a városi kerteket körülvevő falak állandó elemévé vált. 2009-re pedig egyenesen divatirányzattá nőtte ki magát: A street art megjelent, mint a kertművészet egyik kelléke. Elhanyagolt, szürke, gyakran betonelemek, falfelületek, házfalak díszeként sajátos hangulatot kölcsönöz a kerteknek, parkoknak. Ennél extrémebb alkalmazásuk is előfordul.

A Kelburn kastély

Íme egy extrémitás. A Kelburn kastély, amely nemrég új ruhát kapott. A kastély kertjeit, sétaútjait sokan felkeresik. Tulajdonosa a mai napig Glasgow grófja. A gróf és családja itt is él. 2008 nyarán rendeztek egy kerti partit, amelyre többek közt meghívták Skócia legjobb street art művészeit. A vendégek minden ízlést kielégítő zenére szórakozhattak. Volt ott hip-hop, cigányzene, népzene, afro-beat.

Az eseményre megújították a falfelületeket is. Méghozzá brazil street art művészekkel (Os Gemeos, Nina Pandolfo és Nunca). A környezetéből kiragadott brazil, városi graffiti különösen hat az ősi falakon.

A denveri botanikuskert

A denveri botanikuskert 2008-ban megrendezett városi kertek 2008 kiállításán egy tucat street art művész alkotását állították ki a parkban, olyan nevekkel, mint Lady Pink, Mac, és Siloette, azzal a céllal, hogy a természet nyugalmát összekössék a városi élet lüktetésével.

A berlini Nature-Park

Bár Berlint a nem kívánatos graffiti városának is hívhatnánk, hiszen szürke, monstrum felületeit hamar belepte a mára szinte mindenütt burjánzó illegális graffiti, a berlini Nature-Park Schöneberger Südgelände, amely 2000-ben nyílt meg a nagyközönség számára, hivatalosan is helyt adott e művészet számára, és szürke betonfalait a street art művészei dekorálták különös hangulatot kölcsönözve a városi nyüzsgéshez közeli, régi vasúti sínekkel átszőtt parknak.

A Jingmen park

A 2013. áprilisi 9-én Peking rendezésében tartott nemzetközi Garden Expo kiállításának helyszínén, a Jingmen parkot átszelő vasúti híd szürke lábazatának eltüntetésére 15 kínai street art művészt kértek fel, akik az „én álmom, Peking álma és Kína álma” jegyében készíthették el alkotásaikat. A rekordokért rajongó kínaiak újabb álma volt, hogy a világ legnagyobb, egy témájú graffiti falfelületét alkossák meg, 2600 négyzetméteren. Duan Muqi, a Garden Expo vezető dizájnere álmodta meg ezt az ötletet, hogy a vasúti hídlábazatok egyhangú, lehangoló, oda nem illő látványát extravagáns kuriózummá alakítsa. A munkára mintegy 50 művész jelentkezett 100 tervvel, amelyek közül végül 18 munkát fogadtak el az előválogatás során.

Eco graffiti

Graffiti különlegesség az Eco graffiti, amely megteremti a városi élet és a természet egyensúlyát. Művészei a festékes flakon helyett mohát használnak. Mohabetűik segítségével a természet nyelvén beszélnek, és reménykednek, hogy az emberek nem csak a szavakat veszik észre, hanem a mohát is. A művészet interaktívvá válik, megérinthető, sőt a moha növekedése, terjedése miatt szinte önálló életre kel.

A street art eme formájának ismert magyar képviselője a New Yorkban élő Tokodi Edina, aki elvégezte a Képzőművészeti Egyetemet, majd Milánóban tanult tovább, és ezután került az Egyesült Államokba. Műveit rendszeresen látogatja, néha kicsit igazít rajtuk. “Egy mélyebb társadalmi értelmét keresem, és egy dialógust annak a közép-európai kis város kertjeinek és állatainak emlékével, ahol régen laktam.”

Ha megfelelő a mikroklíma és a felület, az eco graffitivel mi is próbálkozhatunk. Tudni kell, hogy a moha csak nedves felületen, párás környezetben érzi jól magát. Porózus, nedvszívó felületek használhatók a legjobban ( tégla, fa, durva beton).

Ezt kell a falra kenni:

Szükség van egy zárható edényre, sok megtisztított mohacsomóra, egy doboz joghurtra, fél teáskanál cukorra, továbbá ecsetre, és vízpermetezőre. És már alkothatunk is.

A földtől, rovaroktól megtisztított mohát edénybe tesszük.

Az előre összekevert hozzávalókat ráöntjük, és elkeverjük, majd fölhordjuk a felületre.